Azt hittük hogy ez volt az utolsó Bocelli koncert a szülőfalujában Lajaticoban, legalábbis ezzel búcsúzott Andrea Bocelli a kb 11 ezer lelkes néző előtt megrendezett fantasztikus hangulatú estén... Itt olvashatjátok Erzsi beszámolóját aki már veteránnak számít a Bocelli koncertek tekintetében, hiszen szinte mindegyien részt vett és találkozott is személyesen az énekessel többször is.
Andrea Bocelli – Stelle
...egy csillag ragyogása a telihold fényében....
Ha nyár, akkor Toscana,..ha Toscana akkor Lajatico és persze újra Bocelli koncert!
Lajaticoban – ebben a toszkán kisfaluban - az idén 5. alkalommal hallhattuk újra Andrea Bocellit és meghívott vendégeit a minden évben csak erre az egy alkalomra megnyíló szabadtéri színházban a Teatro Del Silenzioban, a Csend Színházában.
Tavaly Plácido Domingo, és Andrea Griminelli, ebben az évben pedig José Carreras és Zucchero voltak a sztárvendégek egyebek mellett.
Ez a rendezvény gyakorlatilag két napos program, hiszen a rajongók a főpróbán is részt vehetnek. Bevallom ez utóbbit mindig sokkal jobban élvezem, mert a másnapi koncert borsos helyáraival szemben a próbán szinte az első sorokból élvezhetjük az előadást. Ráadásul a repertoár sem ugyanaz mindkét napon, mert a sztárvendégek ezen az estén még távol maradnak így Andrea Bocelliről szól az egész este, az ő hangjától hangosak a völgy lankái.
Csodálatos volt most is: a hosszú harangkongás méltóságos csendet parancsolt. A közönség soraiban elnémult a morajlás, majd felcsendültek a hangszerek, kigyulladtak a reflektorok és elkezdődött a varázslat! Az idén a komolyzene kapta a főszerepet: zengett az Ave Maria, a Trubadurból a „Di quella pira" és persze az elmaradhatatlan Brindisi a partnernővel Nadia Vezzu-val. A színpadot egy-egy zeneszám alatt testhez tapadó ruhás táncosokkal színesítették... szerintem ez akár el is maradhatott volna....
A háttérben a színpad mögötti tó körül fura szögletes emberszobrok – Kurt Laurenz Metzler svájci művész – alkotásai álltak acélos sorfalat. Ezek a szobrok visszaköszöntek Lajatico főterén és egy-két épület tetején is. Középen hatalmas csillag díszelgett, szintén acélból, melyen puha fények játszottak a zene ritmusára.
A koncert előestéjén még egy neves eseményen vehettünk részt: 25-én délután Gina Lollobrigida a városkát megajándékozta egy Bocellit ábrázoló szoborral, melyet ő álmodott meg, és vetett papírra. A szobrász a színésznő rajza alapján alkotta meg Bocellit. Az átadási ünnepségen a pici téren a falu apraja – nagyja ott volt, élükön Bocellivel és a polgármesterrel. A művész úr rövid köszönőbeszéd után örömmel leplezte le az alkotást. Szerintem Lollo jobb lett volna ha a színészetnél marad mostmár élete végéig. ...a szobor egyáltalán nem hasonlít Bocellire. Az átadás alatt még az ég is elsírta magát, sűrű meleg könnyeket hullatott, az amúgy is párás melegben.
A szoborátadás után néhány óra múlva megkezdődött az esti koncert. A nézőtér és még a közeli dombok is megteltek. Ilyenkor tízezer ember lepi meg a nézőteret. Andrea nagyon elegáns volt a többi szereplővel együtt. A hófehér öltöny, a hímzett selyem mellény jól kihangsúlyozta napbarnított bőrét.
Mindkét este hallhattuk Brahms Magyar Táncát mely mindig különleges büszkeséggel tölt el, Bellini Normáját, Puccini Tosca-ját, és az elmaradhatatlan Carmen dallamai is felcsendültek Anna Tifu hegedűművész előadásában.
José Carreras ezen az estén kiemelkedően jó formában volt. Nagy sikert aratott a klasszikus nápolyi dallal a Passione-vel.
Zuccheroért én személy szerint nem rajongom de érdemeit elismerem, nagy művész. Közös produkciójuk a Miserere pedig óriási! Fantasztikus volt élőben hallani.
Mivel az idén volt az utolsó, ötödik koncert lehet hogy színház végképp elcsendesül. De sok ezer rajongóval egyetemben bízom benne hogy a városka, a közösség és legfőképpen Andrea Bocelli és managementje megtesz mindent annak érdekében hogy a közönség jövőre nyáron is megkaphassa ezt a különleges ajándékot : Bocellit...Toscanaban....Lajaticoban.
Az ottlétem alatt a kiváló szállást köszönöm Vikinek, és kedves ismerőseimnek, akik hozzásegítettek, hogy én is részese legyek ennek az álomnak.
-------
Rzsike